Blog

Ha minőségi scifi-re vágyik manapság valaki, akkor az Asimov könyvekkel nem igazán lehet mellé nyúlni.

A Harry Potter könyvek kezdetén Albus Dumbledore-t úgy állítják be, hogy ő a jóságos, bölcs, öreg varázsló, aki Harry számára nagyjából nagypapát játszik: itt-ott segít Harrynek, viccelődik, és gyermeki érdeklődést mutat az édességek iránt.

Emellett ő mindenki reménye a gonosz elleni küzdelemben, és - bár megtehetné - nem tör minisztériumi babérokra, mert a Roxfort igazgatójaként megtalálta a helyét.

Gyakorlatilag ő J. K. Rowling Gandalfja... Kivéve, hogy ha közelebbről megnézzük, van neki egy igencsak sötét oldala.

A 20. század gyökeres változásokat hozott, alig maradt a világnak olyan szeglete, ami ne viselné magán nyomait. Mégis hajlamosak vagyunk róla felülnézetből, és olyan távolságtartással beszélni, mintha ez mind elmélet lenne, és nem hús-vér emberekkel történt volna.

Ez a könyvsorozat viszont karnyújtásnyi közelségbe hozza a történelmet.

Közeleg a Trónok harcának utolsó évada. Bár a George R. R. Martin műve megismételhetetlen, azoknak, akik továbbra is komoly, felnőtt fantasyre van igényük, nem kell szomorkodniuk, mert ilyen azért akad még a világon.

Most azt vesszük sorra, hogy mire számíthat egy fantasy rajongó, ha belelapoz a Witcher könyvek valamelyikébe.

Az alakváltás sokszor visszatérő eleme a fantasy és a sci-fi történeteknek, de valójában nem egyféle jelenségről van szó.

Előfordul, hogy csak valakinek a külsejét sikerül felvenni, de a ruháit, vagy a hangját az alakváltó már nem tudja utánozni. Ha ez mind megvan, egy közeli ismerős akkor is gyanút foghat (vagy legalábbis észre veheti, hogy valami nincs rendben), mert a felvett alak máshogy viselkedik. A jó alakváltó tanulmányozza az alany beszédét, mozdulatait és szokásait is, hogy a legközelebbi ismerősét is meg tudja téveszteni. Aki pedig az egész mestere, az más alakjában manipulálja úgy a környezetét, hogy elérje a célját.

Sci-fik esetében az sem hátrány, ha kapunk magyarázatot is arra, hogyan tesz szert valaki az alakváltás képességére.

Jack Reacher nem egy hétköznapi katona. Már az apja is katona volt, így katonai bázisokon nőtt fel. 18 éves korában felvételizett a West Point Katonai Akadémiára, majd később, a seregben katonai rendészként szolgált (őrnagyi rangig vitte) - amíg le nem szerelt szinte folyton katonák közt élt. Az évek során számos kitüntetést szerzett, mindet teljesen megérdemelten, mert szinte csak a legnehezebb, legkényesebb ügyek landoltak nála.

A karaktert Lee Child alkotta meg a könyveiben, de a nagyközönség a mozifilmekből ismerhette meg. Ahogy általában, úgy most is szép számmal akadnak különbségek a könyv és a film között, amik most inkább a könyv felé billentik a mércét.

Mindentől messze, a semminek is a legszélén, ahol épeszű ember - magától - nem telepedne le, él egy kolónia. A felszín kopár, a természet kegyetlen, és nincs itt semmi hasznos. Aki az egészet kitalálta, már rég halott, de vallásos tisztelet övezi. Állítólag hátrahagyott egy üzenetet a jelenkorra, ami segíteni fog. Mert baj, az éppen van, és nem is kevés: háború fenyeget, és nincs semmi, amivel megvédhetnék magukat.

Talán egy dolgot kivéve: itt halmozták fel az emberiség majdnem teljes tudását. De mit ér egy Enciklopédia, a képletek és egy halott ember üzenete a valódi fegyverekkel szemben?

A robot szót a mostani, "embert helyettesítő gép" értelmében 1921 óta használják Karel Capek R. U. R. című drámája nyomán. Akkortát egy új gépesítési hullám formálta át az ipart, éppen munkahelyek ezreit téve feleslegessé. A korai robotos sci-fi-k eléggé hasonlóak voltak: a segítő szándékkal (munkára) létre hozott gép öntudatra ébredt, és Frankenstein szörnyéhez hasonlóan az alkotó ellen fordult.

A Dűnében ezt továbbgondolták, és a trilógiában már vallási alaptétel tiltja, hogy az emberi elméhez hasonló gépet hozzanak létre.

Nemrég azt olvashattuk a hírekben, hogy az Amazon a Gyűrűk ura világában játszódó sorozatot készül forgatni. A dolgot annyira komolyan gondolják, hogy a pletykák szerint már több, mint százmillió dollárt ki is fizettek a jogokért - ami pedig nem kevés pénz (a Megye hobbitjai évekig jóllaknának belőle, miközben gondtalanul henyélhetnének).

De vajon jó ötlet-e újra hozzányúlni Tolkien világához?

A Harry Potter sorozatban szinte a legérdekesebb Voldemort előtörténete. A könyvek ebben többet nyújtanak, mint a nyolc film, de a most megjelent - nem hivatalos - rajongói alkotás még néhány részlettel gazdagítja annak a múltját, akit nem nevezünk nevén.

Stephen Hawking munkásságát sokan Einstein, Newton és sok egyéb hatalmas koponya tevékenységeivel vetik össze, hiszen rengeteg mindent hozzátett a tudományos világhoz felfedezései, elméletei és publikációi által. 

A Neil Gaiman Amerikai Istenek egy igazi sikersztori, mely Árnyék nevű főszereplő kalandjairól és megpróbáltatásairól szól. A főhősnek fel kell fedeznie, hogy az élet nem is olyan magától értetődő, mint azt ő eredetileg gondolta. 

Rengeteg sztori született már arról, hogy az emberiség elhagyta a szülőföldet és új világot kolonizálásába és meghódításába fogott. A Leviatán Ébredése is hasonló témákat feszeget, azonban olyan atmoszférával, karakterekkel és sztorival, melyek még az igazi sci-fi fanatikusokat is le fogják nyűgözni!