~blog

Az alakváltás sokszor visszatérő eleme a fantasy és a sci-fi történeteknek, de valójában nem egyféle jelenségről van szó.

Előfordul, hogy csak valakinek a külsejét sikerül felvenni, de a ruháit, vagy a hangját az alakváltó már nem tudja utánozni. Ha ez mind megvan, egy közeli ismerős akkor is gyanút foghat (vagy legalábbis észre veheti, hogy valami nincs rendben), mert a felvett alak máshogy viselkedik. A jó alakváltó tanulmányozza az alany beszédét, mozdulatait és szokásait is, hogy a legközelebbi ismerősét is meg tudja téveszteni. Aki pedig az egész mestere, az más alakjában manipulálja úgy a környezetét, hogy elérje a célját.

Sci-fik esetében az sem hátrány, ha kapunk magyarázatot is arra, hogyan tesz szert valaki az alakváltás képességére.

Jack Reacher nem egy hétköznapi katona. Már az apja is katona volt, így katonai bázisokon nőtt fel. 18 éves korában felvételizett a West Point Katonai Akadémiára, majd később, a seregben katonai rendészként szolgált (őrnagyi rangig vitte) - amíg le nem szerelt szinte folyton katonák közt élt. Az évek során számos kitüntetést szerzett, mindet teljesen megérdemelten, mert szinte csak a legnehezebb, legkényesebb ügyek landoltak nála.

A karaktert Lee Child alkotta meg a könyveiben, de a nagyközönség a mozifilmekből ismerhette meg. Ahogy általában, úgy most is szép számmal akadnak különbségek a könyv és a film között, amik most inkább a könyv felé billentik a mércét.

Mindentől messze, a semminek is a legszélén, ahol épeszű ember - magától - nem telepedne le, él egy kolónia. A felszín kopár, a természet kegyetlen, és nincs itt semmi hasznos. Aki az egészet kitalálta, már rég halott, de vallásos tisztelet övezi. Állítólag hátrahagyott egy üzenetet a jelenkorra, ami segíteni fog. Mert baj, az éppen van, és nem is kevés: háború fenyeget, és nincs semmi, amivel megvédhetnék magukat.

Talán egy dolgot kivéve: itt halmozták fel az emberiség majdnem teljes tudását. De mit ér egy Enciklopédia, a képletek és egy halott ember üzenete a valódi fegyverekkel szemben?

A robot szót a mostani, "embert helyettesítő gép" értelmében 1921 óta használják Karel Capek R. U. R. című drámája nyomán. Akkortát egy új gépesítési hullám formálta át az ipart, éppen munkahelyek ezreit téve feleslegessé. A korai robotos sci-fi-k eléggé hasonlóak voltak: a segítő szándékkal (munkára) létre hozott gép öntudatra ébredt, és Frankenstein szörnyéhez hasonlóan az alkotó ellen fordult.

A Dűnében ezt továbbgondolták, és a trilógiában már vallási alaptétel tiltja, hogy az emberi elméhez hasonló gépet hozzanak létre.

Az egy kaptafára készült sztorik sorát leginkább Asimov könyvei törték meg, aki a 20. századtól kiindulva egy jóval kifinomultabb, 20 ezer évet felölelő fikciót hozott létre.

Hogy miért érdemes sci-fi-vel foglalkozni? Például, mert az első médiahekk is hozzá kötődik!

Nemrég azt olvashattuk a hírekben, hogy az Amazon a Gyűrűk ura világában játszódó sorozatot készül forgatni. A dolgot annyira komolyan gondolják, hogy a pletykák szerint már több, mint százmillió dollárt ki is fizettek a jogokért - ami pedig nem kevés pénz (a Megye hobbitjai évekig jóllaknának belőle, miközben gondtalanul henyélhetnének).

De vajon jó ötlet-e újra hozzányúlni Tolkien világához?

Tudtad, hogy Az utolso Jedik rendezője (Rian Johnson) meg van győződve, hogy egy hibát sem követett el a film készítése során?
És mindezt a Twitteren rázúduló össztűz ellenére is így gondolja. Mi nem mennénk el odáig, hogy ismerje el, a film borzalmas lett, de felhívjuk a figyelmet legalább 3 olyan dologra, amik vagy idegenek a karakterektől, vagy nagyon nem reálisak és ezzel aláássák a történet hitelességét.

A Harry Potter sorozatban szinte a legérdekesebb Voldemort előtörténete. A könyvek ebben többet nyújtanak, mint a nyolc film, de a most megjelent - nem hivatalos - rajongói alkotás még néhány részlettel gazdagítja annak a múltját, akit nem nevezünk nevén.

A Csillagok háborúja filmek cselekménye elég összetett, de maga a világ még ennél is szerteágazóbb.

A figyelmes néző rengeteg el nem varrott szálat találhat, ezért nem véletlen, hogy olyan népszerűek azok a könyvek, amik lerántják a leplet arról, ami a filmekből kimaradt. Ilyen nyitva hagyott kérdésekből gyűjtöttünk össze most egy csokorra valót.

Gondolkoztál már azon, hogy milyen kevésen múlhat a történelem alakulása? Hogy egy apró változás milyen végzetes következményekkel járhat a világ egészére nézve? Az alternatív történelemről szóló sztorik visszatérő motívuma a II. világháború. Mi lett volna, ha a tengelyhatalmak győznek, vagy mi lett volna, ha Hitler nem is kerül hatalomra?

A nácik győzelméről szóló történetek között akad egy igazi gyöngyszem, amit már meg is filmesítettek, és két Emmy díjat nyert. Ez a történet nem más, mint Az ember a fellegvárban.