3 különleges sci-fi faj

A sci-fi filmek és könyvek mindig is bővelkedtek a furábbnál-furább lényekben.

Az xenomorphtól az ewokokig tartó skála olyan széles, hogy nem volt nehéz hármat választani közülük...

Gondolatolvasó robotok

A gondolatolvasó robotok Asimov történeteiben többször is előfordulnak.

Az első, Herbie (HRB-34), aki a gondolatolvasást egy véletlen gyártási hibának köszönhette. Nála ez az új képesség (párosítva a robotika első törvényével, miszerint tilos kárt okoznia az embereknek) ahhoz vezetett, hogy mindenkinek azt hazudta, amit éppen hallani szeretett volna. Ebből rövid időn belül óriási problémák kerekedtek, majd nem sokkal később a robot agya sztázisba került az első és második törvény közötti ellentmondás miatt.

A második robot, R. Giskard Reventlov egy ifjú robot-tudós, az aurorai Vasilia Fastolfe gyerekkori robotikai próbálkozásainak a mellékhatásaként tett szert a gondolatolvasás és az emberi agy befolyásolásának képességére. Ő Herbienél jóval bölcsebben viselkedett, és titokban tartotta képességét. Csak Elijah Baley, a földi nyomozó tudta leleplezni egy rövid időre, de az ő erre vonatkozó emlékeit törölte. Giskardban alakult ki először a robotika nulladik törvénye, vagyis az emberiség érdekét még az egyes emberek életénél is előrébb helyezte. Ez viszont az ő régi típusú agyát annyira megterhelte, hogy nem sokkal később leblokkolt. A képességeit (gondolatolvasás, befolyásolás és nulladik törvény) viszont átadta egy másik robotnak, az új és emberformájú R. Daneel Olivaw-nak, aki végül évezredeken keresztül terelgette az emberi történelmet a helyes irányba.

Csillaggyermek

Arthur C. Clarke szerint az emberi fejlettség jelenlegi állapota nem az evolúció csúcspontja, hanem csak egy köztes állomás egy még fejlettebb ember felé haladva. Elképzelhető pl.: hogy egyszer majd az emberi tudatot átültetik gépekbe, amivel egy csapásra megszűnnek a biológiai testre jellemző korlátok, a betegségek, sőt, megszabadulhatunk attól, ami az emberiséget öröktől fogva nyomasztja: a halandóságtól. Persze az emberi testtől való megválás rengeteg kérdést is felvet, pl.: egyáltalán azonos-e a gépbe ültetett emberi tudat az eredeti emberi tudattal vagy mi lesz a tudat eredetijét hordozó emberrel?

A 2001 űrodüsszeiában még a gépbe ültetett embernél is fejlettebb lény mutatkozik be. Az expedíció egyetlen életben maradt tagja, Bowman egy Csillaggyermeknek nevezett fajú lénnyé átalakul át, ami nem csak a biológiai testtől mentes, hanem időben és térben is szabadon mozoghat. A dolognak csak egy szépséghibája van: nem éppen emberként viselkedik...

Az egerek

Joggal kérdezheted, hogy mit keres a különleges sci-fi lények között egy olyan közönséges állatfaj, mint az egér? Nos, Douglas Adams Galaxis útikalauza szerint amit mi egér néven ismerünk, az valójában egy hiperintelligens, pándimenzionális faj betüremkedése a mi világunkba, akik a mi síkunkon történetesen egér alakúnak látszanak.

Intelligenciájukra jellemző, hogy laboratóriumi kísérletek során sikerült megtéveszteniük az embert. A tudósok azt hiszik, hogy az egerek viselkedését tanulmányozzák, miközben a helyzet pont fordított: az egér vizsgálja, hogy hogyan reagálnak a tudósok, ha éppen kijutnak a labirintusból vagy éppen nem hagyják magukat sajttal motiválni.

Még a Földet is az egerek rendelték meg a Magratheától (ez egy bolygók építésére szakosodott cég). Sok-sok évvel ezelőtt ugyanis egy Bölcs Elme nevű szuperszámítógép (amit szintén az egerek építettek) megállapította, hogy "az élet, a világmindenség meg minden" végső kérdésére a válasz 42. Erre a még a hiperintelligens egerek is bután néztek, de a Bölcs elme felvilágosította őket, hogy a válasznak csak a kérdéssel együtt van értelme. A kérdés megállapításához viszont egy jóval bonyolultabb számítógépre van szükség, aminek még az élet is része. Ez lett a Föld, az egerek pedig azért költöztek ide, hogy közelről felügyeljék a végső kérdés megtalálásának évmilliárdokig tartó folyamatát. Balszerencséjükre a kérdés megtalálása előtt nem sokkal jöttek a vogonok...