Ilyen volt a 20. század testközelből

A 20. század gyökeres változásokat hozott, alig maradt a világnak olyan szeglete, ami ne viselné magán nyomait. Mégis hajlamosak vagyunk róla felülnézetből, és olyan távolságtartással beszélni, mintha ez mind elmélet lenne, és nem hús-vér emberekkel történt volna.

Ken Follett Évszázad trilógiája szakít ezzel. Bár a történetei kitaláltak, a 20. század mélységeit és magasságait emberi sorsokon keresztül karnyújtásnyi közelségbe hozza úgy, ahogy csak ő tudja.

A titánok bukása

A trilógia első kötete az évszázad kb. első húsz évét dolgozza fel. A "hosszú 19. század" végét az I. világháború hozza el, ami valóban titánok bukásához vezet. Olyan dinasztiák jelentéktelenednek el, mint a Habsburg - sorsukban magukkal rántva Magyarországot is. Oroszországban kitör a "nagy" októberi szocialista forradalom, aminek a nyomában a pusztítás mellett egyesek felemelkednek, mások lesüllyednek vagy fizikailag is megsemmisülnek, miközben létre jön a Szovjetúnió. Az USA még éppen csak szárba szökken, mint világhatalom. Bevezetik a szesztilalmat, ami magával hozza a szervezett bűnözés kialakulását.

A történet központi szereplője Fitzherbert gróf, akinek a felesége egy orosz hercegnő. A gróf nemzetiségét tekintve angol, de vagyonát walesi bányászok embertelen körülmények közti dolgoztatásával keresi. Szalonjukban szép számmal fordulnak meg diplomaták is, mint Walter von Ulrich a német követségről, aki beleszeret Fitzherbert gróf húgába, vagy például az orosz származású, amerikai milliomos Vyalov, egy "üzletember" aki az amerikai szesztilalom idején szedte meg magát. Megismerjük Vyalov a lovászát, Lev Peshkovot is, aki elhagyta az orosz óhazát. Bátyja viszont otthon maradt, és a forradalom egészen a Kreml közelségébe repíti...

Ahogy az sejthető, a történelem mindnyájuk sorsát befolyásolja.

A megfagyott világ

Az Évszázad trilógia második kötete a '30-as években veszi fel a történet fonalát. Tanúi leszünk a Harmadik Birodalom felemelkedésnek, a spanyol polgárháborúnak, a II. világháború minden borzalmának, és annak, hogy a háború utáni két nagyhatalom atombombához jut, majd megkezdődik a hidegháború.

A szereplők már a következő generációból kerülnek ki: Carla von Ulrich angol és német örökséggel is bír, de német származás ide, vagy oda, a nácikkal nem szimpatizál, és ezt tettekre is váltja. Az amerikai Woody és Chuck Dewar meggyőződéssel küzdenek a fasizmus ellen - ki a Csendes óceán szigetein, ki Washingtonban. Lloyd Williams - egy angol diák - hasonlóan vélekedik, ezért önként vesz részt a spanyol polgárháborúban, mígnem felismeri, hogy a kommunizmus ugyanolyan káros tud lenni, mint a fasizmus. A Peshkov család otthonmaradott ágából Vologya olyan karriert fut be a titkosszolgálatnál, hogy tevékenysége eldöntheti a háború kimenetelét is...

Az örökkévalóság küszöbén

Az Évszázad trilógia harmadik része a '60-as évektől a '80-as évekig tartó időszakba visz minket. Háború van most is, csak nem olyan nyíltan, mint korábban, de hasonlóan mocskosan. Ebben az időszakban épült fel, és dőlt le a berlini fal, a jelkép, miszerint a keleti blokkban semmitől sem riadnak vissza a hatalom fenntartásától. Az USA-ban polgárjogi mozgalmak indulnak, Kennedy elnököt, akiben sokan hittek, meggyilkolják, és kitör a vietnami háború. A könyvnek még magyar vonatkozása is van: érintőlegesen esik szó az rendszerváltás körülményeiről is.

Egy napon a von Ulrich család fogadott gyermeke arra eszmél, hogy férje Stasi ügynök, akinek a polgári család megfigyelése a cél. A könyv fiktív világában Cameron Dewar a Watergate-ügy értelmi szerzője és végrehajtója, miközben Kennedy elnököt és a polgárjogi mozgalmat egy félvér jogász szemüvegén keresztül követhetjük nyomon. A Szovjetúnióban egy ikerpár történetét ismerhetjük meg, ahol egyikük a rendszer hű kiszolgálója, aki aktívan részt vett Csehszlovákia megszállásában is, míg a testvére egy másként gondolkodó, aki idővel leleplezi magát a másik előtt, ami komoly dilemma elé állítja őt.