Ez az 5 legostobább varázsló Harry Potter világában

A Harry Potter univerzumban temérdek varázslóval ismerkedhettünk meg. Néhányan egész magas fokon űzik a mágiát, mások kevésbé:
Frics úr éppenséggel kvibli és Hagrid sem a varázsképességeivel ad a legtöbbet a történethez, de akadnak olyan szereplők is a Harry Potter szériában, akik a szerény varázsképességeiket még hibák tucatjaival is tetézik.
Most közülük gyűjtöttünk össze ötöt. Nem egy személyiség a valóságból is ismerős lehet, de ez persze csak a véletlen műve :-)

5. Sybill Trelawney

Sybill Trelawney jóslástant tanított a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában, ami - mint tudjuk - eleve nem egy egzakt tudomány. Erre Trelawney "professzor" rá is erősít: jóslatainak többsége soha nem válik valóra. Előszeretettel jövendöli egyes diákok halálát, de ez inkább a biztonságot és a hosszan tartó jó egészséget garantálja az illetőnek, mint bármiféle életveszélyt. Szinte miatta találták ki a mondást: aki tudja, az csinálja, aki nem tudja, az tanítja.

Szerencsére ő még jobbára ártalmatlan a béna varázslók között.

4. Gilderoy Lockhart

Gilderoy Lockhart életstratégiájának két fő pillére van.

Egyrészt jelentős mértékben épít megnyerő külsejére, amitől egyes boszorkányok oda vannak. Emiatt sok mindenben eleve nyert ügye van, és kevésbé kell megerőltetnie magát. Meglehet, hogy akkor is szép írói karriert futott volna be, ha nem próbál idegen tollakkal ékeskedni - pusztán azért, mert jól mutat a címlapon.

De ez neki nem volt elég. Az nem ismeretlen a történelemből, hogy egyesek ötletét ellopják, és mások gazdagodnak meg belőle. Lockhart "professzor" viszont ezt tökélyre fejlesztette, mert ő egész hőstetteket oroz el. Ez nagyjából az egyetlen varázslatnak köszönhető, amihez ért: felejtést bocsát hősökre, és maga lép a helyükbe. Az arcán olyan vastag a bőr, hogy nem csak fürdőzik a népszerűségben, de még könyvet is ír magáról. Ironikus, hogy végül a saját felejtés átkának áldozatává válik.

Jó kérdés viszont, hogy miért lett oktatója a sötét varázslatok kivédése tárgynak? Talán Dumbledore nem vette észre, hogy szélhámos? Vagy Dumbledore pont azért vette fel, hogy leleplezze? Esetleg csak azért, mert egy híres tanár a Roxfort hírnevét is öregbíti? Vajon Gilderoy Lockhart miért vállalta el a feladatot? Olyan buta volt, hogy azt hitte, oktatás közben nem fog lelepleződni temérdek hiányossága?

3. Cornelius Caramel

Cornelius Caramel a karrierépítést olyan jól művelte, hogy végül Mágiaügyi miniszter lett belőle - viszont ez sem bölcsességének, sem varázstudásának nem köszönhető.

Látunk tőle néhány egyszerűbb varázslatot, valamint a Kviddics világkupán és a Trimágus tusán is jól reprezentálta a minisztériumot, de az biztos, hogy Dumbledorenak a nyomába sem ér. Valószínűleg ezzel ő maga is tisztában van, és a könyvekben többször is elhangzik, hogy emiatt retteg attól (ráadásul ok nélkül), hogy Dumbledore a székére pályázik.

Rossz döntések tucatjait hozta. Amikor kinyílik a Titkok Kamrája, nyomozás helyett reflexből a szokásos gyanúsítottakat rángatja elő, gondolva, hogy "ha legutóbb is Hagridot vádolták, akkor bűnbaknak most is jó lesz". (Pedig mindkétszer tévedtek, és nem is akármekkorát. Az sem mellékes, hogy másodszorra Hagridot az Azkabanba zárták.) Ne szépítsünk: Harry Pottert egyszerűen a saját céljaira használta. Ameddig sütkérezhetett Harry népszerűségében, addig barátkozott vele (elsikálta a kiskorúak bűbájgyakorlását, beszerezte a tankönyveit), de amikor Voldemort visszatért, lejáratta Harryt (a Reggeli próféta arról cikkezett, mennyit hazudik) és perbe fogta kiskorúak bűbájgyakorlásáért.

Cornelius Caramel egy legfeljebb középszerű varázsló, rengeteg hibás döntéssel, aki miniszternek alkalmatlan... De ne aggódjunk, van még lejjebb.

2. Dolores Umbridge

Dolore Umbridge egészen a minisztériumi államtitkár pozícióig küzdötte fel magát a hivatali ranglétrán, de ez ne tévesszen meg senkit: Caramel is inkább a bölcsessége ellenére lett miniszter, mint annak köszönhetően.

Minél több hatalom került Umbridge kezébe, annál jobban megrészegült tőle. Jellemző, hogy még a Tiltott rengetegben, a kentaurok támadásakor is a rangjára hivatkozva próbál megmenekülni, és úgy parancsolgat, mintha valódi hatalma lenne a mitikus lények felett (csak hát nincs...) Amikor kinevezik a Roxfort főinspektorának, egy egész kis diktatúrát épít ki, besúgással, vallatással, masírozó félkatonai különítménnyel. Kevés módszer van, amitől nem riadt vissza, és beteges hajlamait mind a diákokon élte ki.

Hatalmához olyan kicsinyesen ragaszkodik, hogy nem hajlandó lemondani róla akkor sem, amikor Voldemort bérencei átveszik a hatalmat a minisztériumban. Utána a Sötét Nagyúr céljait szolgálja hűen: a butaság és a rosszindulat nála árulással párosul, így méltán került az Azkabanba.

1. Peter Pettigrew

Peter Pettigrew képességeit Minerva McGalagony és Voldemort sem értékelte nagyra, ennek ellenére alapjaiban határozta meg a történéseket.

Tagja volt az első Főnix rendjének, de félelmében úgy gondolta, jobban jár, ha a nyerésre álló Voldemortnak kémkedik. Elárulta James és Lily Potter búvóhelyét a Sötét nagyúrnak, majd amikor a helyszínen megtalálták a holttesteket, mindent Sirius Blackre kent, és eljátszotta a saját halálát, mert rettegett a következményektől.

Hosszú évekig élt patkányként (illett is hozzá), majd amikor lelepleződött, kevésen múlott, hogy végre feleljen a bűneiért. Remus Lupini és Sirius Black haragjától tartva egyenesen Albániába szaladt, hogy Voldemortot szolgálja és védelmet nyerjen tőle. Kicsit később még abban is segített, hogy a Sötét Nagyúr újból testet öltsön.

Ő döntött úgy, hogy elárulja a Főnix rendjét, ő döntött úgy, hogy elárulja James és Lily Pottert, ő döntött úgy, hogy Sirius Black-re keni az egészet, és az ő döntésén múlott, hogy Voldemort visszatér-e (emlékezzünk: a Nagyúr, miután testet öltött a temetőben, a többi halálfalónak a szemére hányta, hogy Féregfarkon kívül más nem kereste...) - és minden döntésének alapja a gyávaság volt. Végül a saját keze végzett vele, ami Voldemortnak köszönhetően nőtt ki újra.