A skandináv krimik felemelkedése

Sötét helyek, mély érzések, és a fő karakterek általában szomorú alkoholisták. Miért lett ennyire felkapott a skandináv bűncselekmények témája?

Stieg Larsson a Millenium trilógia megalkotója, A lány, aki tűzzel játszik című könyvével sokáig tanyázott az Egyesült Királyság könyvtoplistáinak élén; Henning Mankell nyomozója, Wallander, a BBC sikeres televíziós sorozatává vált Kenneth Branagh főszereplésével; Jo Nesbø, Asa Larsson, Arnaldur Indridason, Håkan Nesser, Karin Fossum és Yrsa Siguradottir nemrég jelentek meg angolul is. Mindegyik rendkívül jó kritikákat és elismeréseket kapott. Colin Welland így fogalmazott: "A skandinávok jönnek …"
Az elmúlt évtizedben a skandináv krimik lette a globális bestsellerek. Az egyszerű prózáiról, drámai ábrázolásairól és társadalmi kritikájáról híres "Nordic Noir" egy több millió dolláros iparággá fejlődött. Rowan Borchers szerint egy maroknyi szerző újra fogalmazta a gyilkosság rejtélyét a 21. században.

Az Egyesült Királyság nem kér belőle?

A skandináv "bűnözés" még mindig újdonságnak számít az Egyesült Királyságban, de ennek ellenére egy jól ismert műfaj Európa többi részében, különösen Németországban és Franciaországban. Míg a más európai országokban kiadott könyveknek nagyjából 25%-át külföldi szerzők teszik ki, az Egyesült Királyságban ez az arány csak 3%. És ez a 3% főleg akadémiai-, és gyermekkönyveket tartalmaz, más könyvnek nagyon kevés teret hagyva.
Sokáig a brit krimiirodalmat a skandinávok a világon a legérdekesebbnek tartották, és népszerűsége sok írót ihletett meg. Ilyen volt Maj Sjöwall és Per Wahlöö svéd férj és felesége, akik a modern skandináv krimit alapították meg Martin Beck sorozatukkal az 1960-as és 70-es években, de Mankell a Wallander-sorozattal és Peter Høeg dán író a Miss Smilla Feeling for Snow-val, amelyek az elsők voltak, akiknek művei igazi nemzetközi bestsellerek lettek.
A skandinávok folyamatosan jönnek elő új, a skandináv életből merített történeteikkel. Ezek a könyvek ugyanolyan hidegek, mint a maga a skandináv terület.
Persze az is vitathatatlan, hogy a skandináv írók bővelkednek a sztereotípiákban. A vezető szereplők általában depressziósak, melankolikusok – ami miatt gyakran az alkoholhoz nyúlnak -, ugyanakkor nagyon könnyen mutatnak brutális erőt is, de általában nem öncélúan, hanem valaki vagy valami érdekében.

Larsson és a skandináv krimi-irodalom sikerének kulcsa

Niclas Salomonsson, a tucatnyi svéd és norvég krimiíró ügynöke szerint a skandinávok sikerének oka a "reális, egyszerű és pontos" stílus.

Ilyen Stieg Larsson, a Tetovált lány megalkotója is. Az elmúlt tíz évben Larsson helyét az toplistákon csak a Dan Brown tudta megszorongatni. És – ha már Dan Brownról esik szó - a Millennium trilógia filmként is hatalmas sikereket ért el.
Larssont is a svéd társadalomban tapasztalható hibák motiválták. Fikcióit megelőzően tíz évig oknyomozó újságíróként dolgozott. Szélsőjobboldali szakértőként Larsson nagymértékben írt a becsületgyilkosságokról, és a punk és a neofasizmus közötti kapcsolatokról Skandináviában.

Mindazonáltal a millenniumi sorozat fő célpontjai nem Larsson jobboldali ellenségei voltak. Svédországban A tetovált lány, a "férfiak, akik utálják a nőket" ál-, vagy gúnynevet kapta. A könyv a nemek közötti egyenlőtlenséget hivatott ábrázolni. Egyes kritikusok azt állítják, hogy Larsson munkájának legkülönbözőbb aspektusa a szexuális erőszak ábrázolása volt. Larsson a feminista okokkal indokolta írásai brutalitását, ami mindazonáltal ellentmondásokhoz vezetett. Ann Cleves, a Vera Stanhope regény alkotója megkérdőjelezte: "ha csak szórakoztatásra készülnek, akkor tényleg szükség van az érintett szereplők ily módú bemutatására?" A tetovált lány nemi erőszakkal kapcsolatos elképzeléseit simán csak perverz marketingstratégiaként értékelte.

Kevés szerző méltatja Larsson nemi ábrázolását, de tucatnyi folytatja az utat. Nem kérdéses, a svéd krimiirodalom szárnyakat kapott.